Fel vagyok dúlva.

És most másnak nem tudom ill. tudnám de nem akarom elmondani, xal neked öntöm ki szíívem szottyát.
Nos akkor írt Stella, hogy jó lenne kettesben is találkozni, és megbeszéltük, hogy akkor pénteken találkozunk, ami tök jó! Csak én most...megijedtem, és hirtelen -ismét bazdmeg-magam alá kerültem 4 lábbal, de nagyon. Mosolyogva néztem a telefonom kijelzőjét, amin az állt,h. akkor pénteken tali, aztán legörbült a szám, összegörnyedtem és elkezdtem bőgni. Gyenge vagyok, még mindig... Vagy fogjam inkább arra, hogy megjött?

Félek, és egyedül érzem magam. Hogy juthattunk el idáig? Annyira szerettük egymást, olyan jó barátok voltunk! Nagyon hiányzik, és most rettegek, hogy mi van, ha elrontok valamit, ha valami rosszat mondok, és soha többé nem fogunk beszélni. Fontos nekem a barátsága. Ő a testvérem, még ha vér szerint nem is. És kétségbe estem, és...írom Ednek,h. talok Stellával... ő meg mintha nem is érdekelné, v. nemtom...

Most beszélni sem akar velem.

Szarul vok, és őrjöngök. Elővettem a legzúzósabb számokat a Maximum The Hormone-től meg a The Gazette-től és azokat nyomatom most orrba-szájba. Meg akarok keményedni, mint a beton v. mint a gyémán. A fasz se tudja, csak most őrjöngeni akarok és bömböltetni a zenét, de persze nm lehet.... és headbangelni és fasz se tudja, csak kiordítani magamból mindent....

Lelkem jelenleg: