Olyan nyálas, hogy már jó XD!
És rám lett parancsolva, hogy blogoljak, de gondolom már mindenki - az a 2 v. MAX 3 ember aki olvassa a blogom - kurvára unja hogy folyton Edről áradozok, meg nyáladzok, meg rajongok, szóval... most ... nem nem fogom ebből kizárni xD. Leszarom! Én blogom!
Naszóval...
Várom a karácsonyt, és az az előtti időszakot - persze suli nélkül, mert hóban iszonyat suliba menni -_-".
Várom, hogy hulljon a hó - v. 3x max! - várom, hogy a főtéren megint kirakodás legyen, hogy minden karácsonyi díszkivilágítva legyen (ú de értelmes ez a szóösszetétel XD) várom hogy a forralt bor, a kalács és a kenyérlángos illata betöltse a Főteret, miközben karácsonyi zene szól a hangszórókból. Ezt már nagyon várom.
És az esti kivilágítást! Azt is nagyon XP!!!
És Eddel akarok sétálni a Főtéren akkor (TESSÉK ITT VAN XD ... MEGINT ED! XD).
Hmm.... nos várom. Aztán a karácsonyi ajándékvásárlást, csomagolást, ajándék kapást, és...igazából szeretem a családomat tényleg, meg jó velük karácsonyozni, de végre Eddel akarok T_T (MÉG EGYSZER! Mostmár számolni fogom..xD).
A... a kis lakásunkban a jó melegben kettesben *sigh* olyan jó lenne...
És... ahogy hallgatom most a karácsonyi számokat (igen azt teszem épp! xD) egyre jobban hiányzik Stella... És kicsit el is szorul emiatt a torkom. Hiányzik.
Mert karácsonytájt ált. vele vásárolok be, ő van itt szentestén, együtt díszítettük fel a fát, terítettünk meg, ha jött Jackpoint v. a többiek együtt beszéltük ki őket, néztük a Showder klubot röhögve, megbeszéltük melyik ajándék tetszik és melyik nem.
És hiányzik az, hogy karácsony előtt mindig bementünk a másikhoz, és mondtuk, hogy: " Most észrevétlenül megkérdezlek téged afelől, hogy mit szeretnél karácsonyra". Mivel anya mindig megkért minket, hogy puhatoljuk ki mit szeretne a másik. És mindig konkrétan megkérdeztük kiskorunk óta.
És.... most... annyira rossz.... hiányzik...
Nagyon hiányzik.
Gyerekkorunk óta együtt töltöttük a karácsonyt... és... most... mint két idegen. Fáj rendesen. Én... szeretnék vele találkozni nagyon is. És megbeszélni, de ő úgy ír, mintha ez valamiféle kötelező dolog lenne. Nem tudom, nem is akarom tudni és érteni csak vissza akarom kapni a barátomat.
De mosolyt erőltetek az arcomra, hogy ne tűnjek gyengének, vagy sebezhetőnek. Muszáj vagyok... és hidegnek lenni, de.... ha nem lát senki....*elfordul*mindegy...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése